Magyar nyelv és irodalom 12.

IRODALOM

I. félév

1. József Attila gyermeklét versei – gyermeki nézőpont, kiszolgáltatottság és szociális háttér, motívumháló (anya, hiány, játék), egyszerű forma és mély érzelmi rétegzettség

2. József Attila gondolati és kései versei – létösszegzés, önmegszólító vershelyzet, freudi hatások, filozófiai kérdésfelvetések, formai fegyelem

3. Avantgárd epika: Franz Kafka, Orwell – elidegenedés, abszurd és parabolisztikus szerkesztés, disztópia, totalitárius rendszerek kritikája, szimbolikus tér- és időkezelés

4. A 20. századi dráma: Csehov, Beckett – cselekmény minimalizálása, kimondatlanság dramaturgiája, abszurd dráma, egzisztenciális létélmény

5. Radnóti Miklós költeményei – klasszicizáló forma és modern tartalom, eclogák, háborús líra, erkölcsi helytállás és sorsvállalás

6. Szövegalkotás – az elbeszélés, jellemzés és esszé műfaji sajátosságai; szerkezeti felépítés, nézőpont, stílus és koherencia

7. A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás – hivatalos és magánjellegű szövegtípusok, digitális kommunikáció normái, netikett

8. Az érvelő esszé szerkezete – tételmondat, érvek és ellenérvek rendszere, cáfolat, logikus felépítés, retorikai eszközök

9. Nyelv és társadalom – nyelv mint társadalmi jelenség, nyelvi normák, presztízs és stigmatizáció, nyelvi változás

10. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladatai – norma és nyelvhasználat viszonya, leíró és előíró szemlélet, a köznyelv szerepe

II. félév

1. Szabó Lőrinc versciklusai – cikluskompozíció, dialógushelyzetek, létbölcseleti kérdések, személyes és egyetemes nézőpont váltakozása

2. Pilinszky János költészete – redukált, sűrített nyelv, transzcendens keresés, háborús tapasztalat, egzisztencialista látásmód

3. Örkény István egypercesei – groteszk és abszurd látásmód, rövidpróza sajátosságai, tömörítés és csattanóra épülő szerkesztés

4. Kortárs magyar irodalom: Dragomán György – diktatúraábrázolás, gyermeki narrátor, identitás és emlékezet kérdései

5. Regionális kultúra: Vajda János – romantikus és korai modern jegyek, magányélmény, táj- és hangulatlíra

6.                                             MAGYAR NYELV

7. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek – rétegnyelvek, szaknyelvek, ifjúsági nyelv, szleng; nyelvi identitás

8. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink – nyelvjárási régiók, hangtani és alaktani eltérések, a köznyelv és nyelvjárás viszonya

9. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok – morfológiai típusok (agglutináló, flektáló, izoláló), a magyar nyelv helye az uráli nyelvcsaládban

10. A magyar nyelv történetének főbb korszakai – ősmagyar kor, ómagyar kor, középmagyar kor, újmagyar kor; nyelvemlékek szerepe

11. A nyelvújítás története – 18–19. századi mozgalom, ortológus–neológus vita, szóalkotási módok, hatása a mai köznyelvre